A kender növény számos előnyös, hasznos felhasználási móddal rendelkezik. Nem a bódító hatásra kell itt gondolni, hanem pl. a kender fehérjére, a gyógynövényekre, a szépségápolási szerekre, a kenderből készült üzemanyagra, de pl. műanyag is készíthető belőle. De lássuk, hogyan is lesz a magból olyan növény, ami aztán felhasználható ezekre a feladatokra.

Az első lépés a csíráztatás. Ennek során nagyon körültekintőnek kell lennünk, mivel ezen elbukhat az egész termés. A magok alapvetően nagyon szárazak, sok vizet kell felszívniuk, mielőtt megnyílnának, amit biztosítanunk kell folyamatosan.

Miután a magok kicsíráztak, a következő lépcsőfok a kender palánta fázis. A palánta korszakból a vegetatívba általában 10-15 nap elteltével kezd átváltani. A palántákat ilyenkor általában melegágyba szokták helyezni, magas páratartalomra, valamint megvilágításra van szükségük.

Ezt követi a vegetatív növekedés, ilyenkor kell átültetni a növényeket a melegágyból nagyobb területre. Ebben a fázisban a növénynek napi 18 óra fényre és 6 óra megszakítatlan teljes sötétségre van szüksége.

Következik a virágzás, aminek korai fázisaiban mutatja meg a kender a nemét. A női egyed a virágzás első két hetében kis szőröket, az az a termőit mutatja, a hím virágaiból pedig kis szőlő alakú dolgok nőnek ki.

A virágzás után már csak az aratás és a szárítás van vissza. Az aratás után a növényeket fejjel lefelé lógatva sötét, száraz, lehetőleg 15-18 °C hőmérsékletű helyen, nagyjából két hétig kell szárítani.